Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


7. nap Reggelre kicsit regenerálódtak az izmaink, izületeink, csontjaink. A térképet nézegetve, egy mászós útra mondtunk igent. Még itt nem tudtuk mi várt ránk.

A lényeg! Az 500-as úton, a Tunel Ucka felé kormányoztuk lovainkat. Az alagút a hegy gyomrába vezet, viszont van a régi út, ami káprázatos hegyi útnak ígérkezik. Ezt választottuk. Lassan felcsörlőztük magunkat 180 méteres magasságba. Innen ismét a tolásé maradt a főszerep. Teltek a percek, órák. 420 méternél mondom: Ha 800-ra kell felmenni, a felén már túl vagyunk. Viccnek szántam. Az út meredek, vagy meredekebb. A levegő hűl. Kanyar, kanyar után. 500 méternél iszunk egyet. 600 méternél pisilünk. 700 méternél a bicikliket akarjuk legurítani egy szakadékba, és filmre venni. 800 méternél a szemgolyóm mintha ugrálna. 850 méternél jön egy kis eső, és felvesszük az eső ruháinkat. 900 méternél röhögünk egymáson. 940 méternél mintha, mintha…. És igen! Átbillen az út. Lejtő! Sisak, kabát összehúz, és gurulunk. 25 perc alatt leérünk. Ennyi volt? Mondjuk a fékek melegek. A levegő is melegebb. Fent kb. 15 fok lehetett, itt lent kb.25 fok van. Tényleg hideg lehetett az eső. Lehűlt a levegő.

Ismét végig megyünk Rijekán, most már vissza felé. Bakar-Bakarac-Kraljevica következik. A hídnál még megnézzük az autót, majd a hídon áttekerünk a Krk szigetre. Cél az első camping, evés, ivás, pihenés.